Szlovákiában a megyei önkormányzatok a 302/2001sz. törvény értelmében jöttek létre. Az országot 8 kerületre (Vyšší územný celok - VÚC) osztották. A választási körzeteket a kerülethez tartozó járások alkották. A képviselők számát úgy alakították ki, hogy egy képviselőre kb 12000 – 14000 lakos jusson. Az első választásokat 2001 december 1-én tartották Szlovákiában.

A Nyitrai Kerület (megye) kiterjedése 6343 km², így a Szlovák Köztársaság ötödik legnagyobb kerülete. Lakosainak száma  709752 és ezzel a 3. legnépesebb kerület.. Ebből a 2001-ben tartott népszámláláson 27,6% tehát 196609 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Szomszédos a nagyszombati, trencséni és a besztercebányai kerületekkel. Mivel határmegye így további szomszédai a magyarországi Komárom – Esztergom Megye és Pest Megye.A kerületben 350 település található, ebből 15 város (Nyitra – megye és járási székhely; Tapolcsán, Léva, Komárom, Érsekújvár, Selye, Aranyosmarót járási székhelyek; Párkány, Surány, Gúta, Ógyalla, Zselíz, Ipolyság, Verebély, Tolmács városok) és 335 vidéki település.

A Nyitrai Kerületi Önkormányzat hatáskörei:

A kerületi önkormányzati hivatalok a gyakorlatban 2002 elejétől kezdtek működni, és az állam folyamatosan adta át a hatásköröket, az intézményeket a hozzá tartozó ingatlanokkal, és a szükséges anyagi járulékokkal együtt. Így került a kerületi önkórmányzat hatáskörébe: 2002. július 2-tól 107 középiskolai létesítmény. Ezzel a megye a legnagyobb munkaadóvá vált. Ezt tükrözi a megyei költségvetés, amelyből az iskolaügyre a költségvetés kb 1/3 jut. 2002.július 1-től 23  szociális intézmény és nyugdíjas otthon. Ezen intézmények száma tovább bővült 2003. 12.31-től a parlament által kiadott 453/2003 sz. törvény értelmében. 2003.január 1-től megyei hatáskörbe került 4 járási kórház (Komárom, Selye -azóta bezárták, Léva , Nagytapolcsán) és egy poliklinika (Párkány). 2002-től megyei hatáskörbe került 3 színház(Nyitra, Komárom), 5 könyvtár(minden járásban egy), 5 múzeum (minden járásban egy), 2 galéria Nyitra, Érsekújvár), 3 művelődési központ (Nyitra, Érsekújvár, Nagytapolcsán), és 1 csillagvizsgáló (Léva). Összesen 19 intézmény. 2004-től megyei hatáskörbe került 499,805 km II. osztályú és 1540,870 km III. osztályú úthálózat. Ezek karbantartását 5 megyei tulajdonú járási útkarbantartó vállalat végzi. Ezeket a vállaltokat 2013 január 1.ével összevonták egy vállalattá Nyitra központtal! Megyei hatáskör lett a regionális fejlesztés, idegenforgalom és a határon átívelő kapcsolatok fenntartása és ápolása.

Röviden talán ennyi, arról mi is a megye és mik a hatáskörei. Jelenleg a megyének 54 képviselője van, komáromi járásból 8, lévai járásból 9, nyitrai járásból 13, érsekújvári járásból 8, vágsellyei járásból 4, párkányi járásból 3, tapolcsányi járásból 6 és az aranyosmaróti járásból 3 képviselő dolgozik. Nyitra megye elnöke már a 3. ciklusát töltő Milan Belica.

Az 1. ciklusban az MKP volt többségben, irányították a megyét, azóta a szlovák nagykoalícó van hatalmon, amely az első MKP-s ciklus miatt alakult, az MKP ellenében, azzal az egyértelmű céllal, hogy soha többé ne legyen magyar többség Nyitra megyében.

Ami szerintem a magyar embereket érdekli az az, hogy jelenleg hány magyar képviselő is van a megyén. A legutóbbi 2009-es választásokon 13 MKP-s képviselő és 0 Hidas képviselő került be az önkormányzatba. Viszont Basternák László 2010-es tragikus halála miatt Angyal Béla személyében a Hídnak is lett egy képviselője. A jelenlegi állás , mivel az MKP frakciójában is voltak változások: 11 MKP-s és 1 Hidas képviselő 1 független.

Ennyi a rövid összefoglaló, következő bejegyzésemben az utolsó ciklus munkájával /szigorúan a magyar képviselőkre értve/ és az együttműködés változataival fogok foglalkozni.